Akkoriban, amikor olyan nagyon ki voltam akadva, akkor küldte valaki el a Quimbytől a „Don Quijote ébredése” című számot, és akkor kezdtem el úgy igazán hallgatni őket. Meg aztán úgy helyrepofozott az egész szám, emlékszem, hogy az egyik szobatársam ki volt már készülve a számtól, idegesítette, hogy egyfolytában ezt hallgatom.Úgy valahogy magamra találtam benne. Egy időben a messenger listámon volt legalább négy ember, aki ezt hallgatta, vagyis ez volt a státus üzenete. Olyanok is voltak, akikkel találkoztam, és ez volt a közös témánk, hogy milyen jó ez a szám. Megfertőztem vele mindenkit. De nem csak az a szám jó, hanem mindegyik számnak van valami mondanivalója, csak meg kell kapni benne. Most így vagyok egy másik Quimby számmal. A „Magam adom” címűben úgy magamra ismertem, hogy hát mikor tudok megint olyan szerelmes lenni, hogy teljes mértékben magam adjam????...Mert magam adtam egyszer...
De milyen hülyeségekről írok itt? Annyi minden történik itt körülöttünk. 40 éve, hogy a Holdra szálltak.(?) Vagy épp zajlik a bicatúra. Ami egy nagyon vagány dolog, csak épp az idén olyankor volt, van, hogy nem tudtam elmenni, mert épp akkor van egy tábor is, ahova már nagyon rég készülök. Ami még nagyon megmozgatta az itthoni sajtót az az Újpest – Steaua focimeccs. Hát megint okoskodott mindenki, hogy ezek a magyarok, meg stb stb. És hogy mi van velem? Ilyeneken szoktam gondolkozni, mint amit itt az előbb leírtam, meg aztán a nyakamba szakadt a nagy semmit tevés, és már jó lenne valamit mozdítani, mert ez nem mehet így tovább. Amúgy meg nagyon várom már, hogy megkezdödjön a Gekko tábor, és tervezgetem azt is, hogy vissza kéne megint menni a “világ közepibe”. Ja és itt van a Félsziget is. Biztos jó annak, aki bírja ezt a meleget. Ja, és szinte elfelejtettem azt, hogy vasárnap szuperkupa meccs, tehát akkor szurkolás ezerrel. Hajrá CFR!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése