December...

Olyan mindenféle érzések vannak bennem. Karácsonyi hangulatba öltözött a város, és én még se érzem azt, hogy közeledik a karácsony, valahogy nem olyan mint régen. Nekem ez az első kintlakásos évem. Tegnap este kerestem valakit a bentlákasban. Épp akkor készültek a Mikulás estre a kollégium bentlakásában is, és az egyetemistáknál is. Eddig mind a két eseményen részt vettem. Most olyan furcsa volt, hogy már úgy igazán egyik közösséghez se tartozom. Jó volt felidézni a régi emlékeket, és kacagni rajtuk. Milyen érzés az, hogy nem tartozol egy közösséghez? Lehetne kérdezni. Hát nem lakhat az ember élete végéig bentlakásban. Valamikor meg kell történjen a váltás, ki kell probálni egy új életformátt. Jó volt a bentlakás. Volt egy közösség, voltak emberek, olyan jó bulis volt, de elég volt. Lehet hogy azért nem érzem ezt az egész karácsonyi dolgot, mert eddig úgy készültünk a bentlakásban erre, és úgy volt egy érzés mindenkiben, úgy vártuk, hogy haza megyünk és készültünk az egészre. Most is van bennem ilyesmi, de mégse olyan mint régen, kicsit más. Emlékszem, hogy meglepett az amikor kilencedikben Mikulás napján amikor feküdtünk le, akkor mindenkinek a parnáján volt egy ajándék és egy üzenet a Mikulástól. Nagyon profi volt. De az idén is nagyon profi volt a Mikulás. Kaptam egy hagyományos csomagot, aminek nagyon örültem. Mikulás napján hivatalos voltam egy vacsorára, amire én 10 pontott adok. Úgy valahogy a körülöttem lévő emberek probálják megteremteni a Decemberi hangulatott, meg is tudnak lepni, csak valahogy még nem érzem azt az érzést…


Én nem szoktam vereseket írni. Probálkozom ezzel a bloggal és kissebb - nagyobb sikerrel néha jókat írok. Megkértek, hogy rakjak fel egy - két verset a blogomra, hogy olvassa más is. Az iró névtelen szeretne maradni. Ha netán sikereket érne el a verseivel akkor majd elárulom a nevét is.


Ments meg

Mindent amit akarok,
hogy ott legyek, ahol Te vagy.
A Bölcsesség
ápolni fog Téged.

Add át az érzéseid,
Nekem.
Fogd meg a kezem,
és segíts nekem.

Kapkodok
a levegőért.
Miért olyan megviselt
az arcom?

Add át az érzeseid,
Nekem.
Fogd meg a kezem,
és ments meg.

Leöblítem az arcom,
a vízben.
Lélekzetem eláll
a hullámok között...