2011. december 23., péntek

Valahogy minden összeáll



Érzem a karácsonyi kalács illatát, pattog a tűz a kájhában, kint fehér takaró alatt minden, karácsonyi hangulat, otthon. Igen, itthon vagyok már egy pár napja. Lassan a hátam mögött tudok egy olyan félévet ami nagyon megváltoztatta az életemet. Sokat hallom ismerőseimtől, barátaimtól, hogy nem kapnak munkát a szakmájukban. Nekem nagyon nagy szerencsém volt, és kaptam. Egy olyan munkahelyet amiről azt hiszem mindenki álmodik frissen végzettként. Az elején nagyon nehéz volt. Nehéz volt elszakadni a kedvesemtől, a barátaimtól és attól a várostól, ahol az álmaim valóra váltak. Nehéz volt, de belevágtam és nem bántam meg. Nagyon sok tapasztalatot szereztem szakmai téren. Beilleszkedtem egy munkaközösségbe és nagyon sok szakemberrel kerültem kapcsolatba. Ahogy az egyik tanárnőmnek mondtam: bekerültem a mókus kerékbe és most már lassan-lassan elkezd forogni ez a kerék. Nekem ez a 2011-es év eredménye.

A másik meg az, hogy van egy kiegyensúlyozott párkapcsolatom. Az elmúlt félévben éreztem igazán meg a hiányát annak, hogy milyen ha nincs melleted a kedvesed. Azt, hogy amikor felhívod nem az lesz a beszélgetésnek a vége hogy hány óra múlva találkozunk, hanem az hogy 10 vagy 9 nap múlva. Ekkor éreztem igazán azt, amire édesanyám világított rá, hogy semmi rokonság, semmi vér nem köt össze és mégis mennyire tud hiányozni az, akivel jókat tudsz beszélgetni, az, aki megérti a hülyeségeidet, az akinek mindig van egy nyugtató szava, ha valami nem úgy alakul ahogy szeretnéd, az aki támogat a döntéseidben, aki örül a sikereidnek, az aki feltétel nékül tud szeretni. Úgy érzem hogy megerősödött a kapcsolatunk.

Vettem egy fenyképezőgépet magamnak, olyat, amire évek óta vágyom. Elkezdtem fotozgatni, most fedezem fel a fényképezőgépem, és a fényképezés szépségeit, misztériumait.

Azt megtanultam, hogy merni kell és bele kell vágni néha az ismeretlenbe. Pár hónap elteltével, miután Kristyorra kerültem hallottam Kowalsky meg a Vega Szemenszedett igazság című számát és annak is következő része fogott meg:” Mert valahogy minden összeáll / Az Isten mindent jól csinál / Mindent úgy, ahogy kéne / Mindenkit úgy ahogy kérte”.