21, 22, 23...

-->

Ismerős arcokat hallgatni, énekelni Ivóban, barátok közt, fenyők közt, székely földön, szülőföldemen. Érezni a szeretetet, a jó hangulatot, a megértést. Nagyon profi. Magyarkodunk meg ilyenek. Tehetek arról hogy Magyar vagyok? Nem . Büszke vagyok arra, hogy az vagyok .Mindenki büszke arra ami. Jó a hangulat, nagyokat énekelünk. Jókat tudunk beszélgetni. Megállapítottuk azt, hogy a 87-es generáció nem fix. Régi emlékeket idéztünk fel. Megünnepeltük azt, hogy milyen jó csapat a CFR. Szakmai beszélgetést folytattunk. Meg ittuk az Orange pálinkát. Ettünk egy finom tortát és miccseket. Puszilóztunk hintázás közben és hidegek voltunk. Hallottuk ahogy a pele és Maradona rugdosták a labdát felettünk. Lehetne sorolni a végtelenségig a sok hülyeséget, a sok megélt dolgot, de az a baj hogy ezt ti nem érthetitek. Miért írom ki a blogra ezeket a dolgokat? Azért mert zajlik körülöttem az élet. Most már szembe tudok nézni a fél évvel ezelőtti mély völgyembe. Kitaláltuk azt, hogy le kéne fordítani az összes település nevét angolra és csináljunk helységtáblákat és kérjük az angol kisebbség autonómiáját . Az a lényeg, hogy nagyon jól éreztem magam Drinker-ben. Ez amúgy Ivónak az angol megfelelője. A legjobb ilyen helység név fordításunk az az Upperhappyvillage. Azok kedvéért akik nem értenék lefordítom, azt jelenti, hogy Felsőboldogfalva és, hogy mert pont ez a legjobb az maradjon az én titkom. Azt kell mondanom, hogy a cégavató gyűlés, buli nagyon jól sikerült. Az MV (egy nonprofit szervezet, ami azzal foglalkozik, hogy mosolyt varázsol az emberek arcára, vagyis Mosoly Varázsló) megint hozta a formáját és mosolyt tudtam varázsolni valakinek az arcára és remélem sokáig ott is fog maradni. Szerintem mindenki tudja azt, hogy ősszel érik a kökény és nálunk is megérett a kökény. Szóval ennek a kiruccanásnak az volt a szlogenje, hogy megérett a kökény és kórus formában is énekeltük. Visszatérve arra, hogy ezek a 87-esek, olyan Aqua parkot rögtönöztünk, hogy az nem igaz. Hajdúszoboszló elbújhat mellette. Megismerkedtem egy 6 éves kiscsákóval aki építkezésen dolgozik és napi 100 lej a fizetése és ezt egészet nagyon komolyan tudta előadni, szinte el is hittük. Szó volt a barátságról is és az egy olyan dolog amit nagyon nehezen lehet megszakítani. Lehet, hogy már nagyon át mentem ilyen Péterfi ész osztásba de ezeket úgy érzem, hogy ide le kell írjak és fel is tettem, hogy tudja ez a kis világ amibe én mozgok és élek, hogy mi is van velem. Nem kötelező az én blogom olvasni nem kötelező olvasmány. Lehet, hogy hülyeségeket írok ide de ha már az embernek van blogja akkor arra néhanapján kell írogatni, és én már csak ilyeneket tudok írni. Ez egy szép élet (it’s a beautifule life). Ezt az egészet, ezt a hosszú szöveget épp egy Hargita sör mellet a barátaim társaságában írogattam Ivóban.

SPB

Hát, ma feltöltődtem mindenféle szempontból. Találkoztam valakivel, akivel nagyon, de nagyon jót dumáltam. Egy nagyon aranyos, szép, kedves, talpraesett leánka. Nem adtam volna semmiért azt a pár órát, amit vele tölthettem. Szívesen üldögéltem volna még vele, de sajnos el kellet jöjjek, de vissza térek én még. Meg aztán ott voltam a szülővárosomba. Annál szebb vidék, mint Udvarhely és környéke még egy nincs a világon, az egy dolog, hogy Almás a világ közepe, de még egy ilyen hely mint ez a vidék több nincs. Olyan otthon éreztem magam egy csomó ismerős, egy csomó minden. Minden ami kell. Éreztem, hogy valaki figyel rám is. Nagyon, nagyon jól éreztem magam lehet, hogy egy kicsit nem vagyok fix és olyan bolond vagyok, hogy az már nem emberi de ilyen vagyok én. Zárójelbe még megjegyzem, hogy szurkoljatok a CFR-nek mert akárhogy is fáj a CFR a sztár. Aki nem járt még azon a vidéken az mindenképpen menjen el és beszéljen az emberekkel, kóstolja meg a borvízet, szagoljon bele abba a fenyő illatú levegőbe, nézzen rá egy takaros székely leánkára vagy legényre és már egész másképp fogja érezni magát.

Fűre lépni tilos, de aludni lehet rajta

Annyi minden jár mostanában az agyamban. Lejárt egy nagyon profi tábor, új embereket ismertem meg, a régiekkel tovább ápoltam az eddigi kapcsolatokat. Nagyon jól éreztem magam(és ha ott lett volna még valaki akkor még jobban), gazdagabb lettem egy új élménnyel. Egy nagyon szép környezetben voltunk (a képen is lehet látni).Ott a Székelykő tövibe. Most már tudom azt, hogy a fűre lépni tilos, de aludni lehet rajta. Ennek a mondatnak az a története, hogy az egyik jó kollégámmal elhatároztuk, hogy kint alszunk a szabadég alatt. Mire oda jutottunk, hogy lefeküdjünk arra elfoglaltak minden jó helyet a táborhelyen és ezért mi egy olyan helyen feküdtünk le ahova nem szabadott lépni és nem szabadott labdázni és egyéb extra tíltással volt tele a hely. Elhatároztuk, hogy reggel még mielőtt valaki kezdene pofázni miatta, mi felkelünk és mintha mi sem történt volna elmegyünk. De nem gondoltunk arra, hogy a kedves szomszédjaink korán kelnek és arra ébredtem, hogy a fűre lépni tilos, de aludni lehet rajta és hogy ezek a fiatalok meg ehhez hasonló mondatok. Aztán kiderítettük azt is, hogy a magyarországiak szerint a kokojza az azt jelenti magyarul, hogy narkós székely paraszt. Megismertem valakinek a másik oldalát is és nem azt, ahogy nekem le volt annak idején festve és ennek nagyon örülök. Hallottam valami új infókat is és ezért egy kicsit le voltam törve, de aztán rájöttem, hogy nem éri meg. Aztán volt itt is szálljunk fel és volt az is, hogy nem tudom az életemet hol rontottam el. Egyszóval örülök, hogy veletek lóghattam. Most megint hatásába kerített valamilyen fajta érzés vagy nem is tudom minek nevezzem, nem akarom ezt is úgy elszúrni, mint az előzőt de nagyon jó az ami van, de nem akarok erről beszélni. Közben megkezdődött a foci évad. Akárhogy is fáj a CFR a sztár és aki nem tudta az most ezután figyelje a foci híreket. Legyetek továbbra is olyan jók, amilyenek eddig voltatok.